Kapitalizáció szerinti vs egyenlő súlyozású indexkövető alapok Melyik a jobb

Kapitalizáció szerinti vs. egyenlő súlyozású indexkövető alapok. Melyik a jobb?

Ha már eljutottál az ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) világáig, valószínűleg hallottál már az S&P 500-ról vagy a Nasdaq-100-ról. De azt tudtad, hogy nem mindegy, hogyan követi le egy indexkövető alap ezeket a piacokat?

A két leggyakoribb módszer a kapitalizáció szerinti és az egyenlő súlyozás. Elsőre talán unalmas technikai részletnek tűnik, de a választás komolyan befolyásolhatja a hosszú távú hozamodat. Ebben a cikkben közérthetően elmagyarázzuk a két stratégia közti különbséget, előnyeiket és hátrányaikat, hogy eldönthesd, melyik illik jobban a te befektetési céljaidhoz.

A klasszikus megközelítés: Mi az a kapitalizáció szerinti súlyozás?

Képzeld el a tőzsdét egy nagy buliként. A kapitalizáció szerinti (market-cap weighted) súlyozás olyan, mintha a legnagyobb, leghangosabb vendégek kapnák a legtöbb figyelmet. Ennél a módszernél a legnagyobb piaci értékű cégek – mint például a Nvidia, a Microsoft vagy az Apple – kapják a legnagyobb szeletet a tortából, vagyis a legnagyobb súlyt az indexben és az azt követő ETF-ben.

Ez a legelterjedtebb és legegyszerűbb stratégia, ami a piac lendületét lovagolja meg: a logika az, hogy ami már most is nagy és sikeres, valószínűleg az is marad.

Miért népszerű?

  • Alacsony költségek: Mivel az alapnak nem kell sokat kereskednie (csak akkor, ha egy cég értéke jelentősen megváltozik), a költségei jellemzően alacsonyabbak.
  • Momentum-hatás: Amikor a nagy technológiai cégek szárnyalnak, ezek az alapok is velük emelkednek, hiszen a legnagyobb részük ezekben a papírokban van.

A dolog árnyoldala: a koncentrációs kockázat

Ennek a stratégiának a legnagyobb hátránya, hogy túlságosan is függ a csúcson lévő néhány vállalattól. Jelenleg a 10 legnagyobb S&P 500 vállalat a teljes index közel 40%-át teszi ki. Ez azt jelenti, hogy ha csak ezzel a néhány óriáscéggel történik valami negatív, az az egész befektetésedre komoly hatással lehet, függetlenül attól, hogy a többi 490 cég hogyan teljesít.

Illusztráció: Gondolj bele, az S&P 500 indexben egy cég, mint a Nvidia, súlya 7,5% körüli, míg egy kisebb, de stabil vállalaté alig éri el a 0,1%-ot. A kapitalizáció szerinti ETF-ed hozamát tehát sokkal jobban befolyásolja a Nvidia napi mozgása.

A demokratikus kihívó: Az egyenlő súlyozású (equal weight) ETF-ek

Ha a kapitalizáció szerinti súlyozás egy elit buli, akkor az egyenlő súlyozás egy házibuli, ahol mindenki ugyanakkora poharat kap. Ebben a felállásban minden egyes vállalat, mérettől függetlenül, azonos arányban szerepel az alapban.

Egy 500 cégből álló indexnél ez azt jelenti, hogy mind az 500 részvény pontosan 0,2%-os súllyal bír az alap portfóliójában.

iShares S&P500 2020-2025 hozam, Forrás: justETF.com

💡Tudtad? Az ETF-ek sokféle befektetési stratégiában alkalmazhatók, és segíthetnek portfóliód diverzifikálásában. Ha többet szeretnél megtudni róluk, nézd meg cikkünket a témában! ➡️ "A lakáskiadás vége? Az ETF-ek új korszakot nyithatnak a befektetőknek!"

Ez a stratégia a „kicsiknek” is esélyt ad a bizonyításra. Lehetőséget teremt, hogy a kisebb és közepes méretű vállalatok növekedése is érdemben hozzájáruljon a teljes portfólió hozamához.

Miért lehet vonzó?

  • Jobb diverzifikáció: Mivel nem függsz néhány óriástól, a portfóliód sokkal kiegyensúlyozottabb. Egy-egy nagyobb cég gyengélkedése nem rántja magával az egész befektetésedet.
  • Beépített „Value” stratégia: Az alapokat negyedévente újraegyensúlyozzák. Ez azt jelenti, hogy azokból a részvényekből, amelyek sokat nőttek (és így túlsúlyossá váltak), eladnak, és azokból vásárolnak, amelyek lemaradtak. Ez egyfajta automatikus „vedd az olcsót, add el a drágát” mechanizmus.

Mivel kell számolni?

  • Magasabb költségek: A gyakoribb újraegyensúlyozás miatt ezeknek az alapoknak magasabbak a működési költségei (TER). Míg egy tipikus S&P 500 kapitalizáció szerinti ETF (pl. SPY, VOO) költsége 0,03-0,09% körül mozog, addig egy egyenlő súlyozásúé (pl. RSP) 0,20%. Ez hosszú távon már érezhető különbség lehet.
  • Magasabb volatilitás: Mivel nagyobb súllyal szerepelnek benne a kisebb, ingadozóbb árfolyamú cégek, ezek az alapok rövidebb távon volatilisebbek lehetnek.

Példa: Az Invesco S&P 500 Equal Weight ETF (RSP) esetében a legnagyobb részesedés is mindössze 0,2-0,3% körüli, szemben a piacvezető SPDR S&P 500 ETF (SPY) több százalékos csúcspozícióival.

Fej-fej mellett: Hozam, kockázat és költségek a gyakorlatban

És akkor a legfontosabb kérdés: melyikkel lehet többet keresni? A válasz, mint a befektetések világában oly gyakran, a „körülményektől függ”.

  • Amikor a „Nagyok” dominálnak: Az elmúlt években, különösen a technológiai boom idején, a kapitalizáció szerinti indexek látványosan felülteljesítettek. Amikor a piacot néhány „húzó-részvény” (mint a „Magnificent Seven”) viszi a hátán, ez a stratégia a nyerő. Az utóbbi 5 és 10 éves periódusban a hagyományos, kapitalizáció szerinti S&P 500 felülteljesítette az egyenlő súlyozású változatot.
  • Amikor a piac „kiszélesedik”: Az egyenlő súlyozású alapok akkor brillíroznak, amikor a gazdasági növekedés szélesebb alapokon nyugszik, és a kisebb, valamint a „value” (értékalapú) cégek is jól teljesítenek. Történelmileg, ha hosszabb, több évtizedes távlatot nézünk, az egyenlő súlyozású stratégia enyhe felülteljesítést mutatott.

Egyes adatok szerint 2003-as indulása óta az S&P 500 Equal Weight Index a 21 naptári évből 12-ben jobban teljesített, mint a hagyományos társa. Fontos azonban megjegyezni, hogy a múltbeli hozam sosem garancia a jövőre nézve.

Melyik súlyozás illik hozzád? Egy gyors segédlet

Nem tudod eldönteni? Fuss végig ezen a rövid listán, hogy lásd, melyik szemlélet áll közelebb hozzád.

Inkább a kapitalizáció szerinti súlyozás való neked, ha:

  • Bízol a piacvezető cégek további növekedésében.
  • A legalacsonyabb költségekkel szeretnél befektetni.
  • A kisebb ingadozást és a piaccal való együtt mozgást részesíted előnyben.
  • Egy egyszerű, „beállítom és elfelejtem” típusú befektetést keresel.

Fontold meg az egyenlő súlyozást, ha:

  • Szeretnéd csökkenteni a portfóliód függőségét a technológiai óriásoktól.
  • Úgy gondolod, hogy a kisebb és közepes vállalatokban nagyobb a kiaknázatlan potenciál.
  • A jobb diverzifikációért cserébe elfogadsz egy kissé magasabb költséget és kockázatot.
  • Hiszel abban, hogy a piac idővel korrigálja a túlértékelt cégeket és felkarolja az alulértékelteket.

Összegzés: A döntés a te kezedben van

Láthatod, hogy nincs egyetlen, mindenkire ráhúzható tökéletes válasz.

A kapitalizáció szerinti indexkövető alapok a piac bevált, megbízható és költséghatékony megoldásai, amelyek a piac lendületét használják ki.

Ezzel szemben az egyenlő súlyozású ETF-ek egy izgalmasabb, diverzifikáltabb alternatívát kínálnak, a kisebb cégek növekedési potenciáljának és egyfajta beépített értékalapú stratégiának a kihasználásával.

A legjobb választás mindig a te személyes kockázattűrő képességedtől, befektetési időtávodtól és piaci várakozásaistól függ. A lényeg, hogy megértsd a két módszer közötti különbséget, és tudatos döntést hozz.

Szeretnél még több ehhez hasonló, közérthető pénzügyi tippet és elemzést kapni? Iratkozz fel hírlevelünkre, és légy naprakész a befektetések világában!

💡Tudtad? „A vagyonszerzés nem bonyolult, ha van egy jól átgondolt terved. Ha szeretnél még többet tanulni erről, ezt a cikket ajánlom: Hogyan működnek az indexkövető alapok? Részletes útmutató kezdőknek

Tetszett a cikk? Szeretnél még több hasonló tartalmat olvasni?

Szeretnéd tovább mélyíteni a tudásod az ETF-ek és a vagyonépítés világában?

Netán csatlakoznál a fiatal befektetők közé, akik a kezükbe akarják venni a pénzügyiek feletti kontrollt?

Akkor ne habozz! Iratkozz fel a hírlevelünkre és tovább mélyítjük a tudásod!

Wealthy

a szerző
Fontos figyelmeztetés! A cikkben található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek befektetési tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy befektetési döntést támogató szolgáltatásnak. A bemutatott vélemények és álláspontok a szerző személyes meglátásait tükrözik, és nem garantálnak jövőbeli eredményeket. Befektetési döntés előtt mérlegeld pénzügyi helyzetedet, céljaidat, és konzultálj egy pénzügyi szakértővel.

Leave A Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *