Az ETF-ek (Exchange-Traded Funds, magyarul tőzsdén kereskedett alapok) egyre népszerűbb befektetési eszközök világszerte. Az ETF-ek azzal tűnnek ki, hogy egyesítik a hagyományos befektetési alapok és az egyedi részvények előnyeit, lehetőséget kínálva a széleskörű diverzifikációra, alacsony költségekre, valamint a rugalmasságra a tőzsdén történő kereskedés révén. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogyan zajlik az ETF-ek kereskedése a tőzsdén, valamint milyen fontos tényezőket érdemes figyelembe venniük a befektetőknek.
Mi is az ETF?
Az ETF-ek olyan befektetési alapok, amelyek különböző értékpapírokat – például részvényeket, kötvényeket, árupiaci termékeket – egyetlen alapban kombinálnak. Az ETF-ek fő célja, hogy egy adott indexet, szektort vagy piacot kövessenek, azaz az alap célja a benchmark teljesítményének pontos másolása. Ez lehet egy részvényindex (például az S&P 500 vagy a Nasdaq 100), egy kötvényindex, vagy akár egy speciális iparág vagy földrajzi régió.
Az ETF-ek tehát egyszerű és olcsó módot kínálnak a széles körű diverzifikációra, mivel egyetlen eszköz megvásárlásával több száz, esetleg több ezer különböző értékpapírhoz juthatunk hozzá.
Az ETF-ek kereskedésének alapjai
Az ETF-ek kereskedése sok szempontból hasonlít a részvények kereskedéséhez. Ezek az alapok tőzsdén forognak, ami azt jelenti, hogy a befektetők napközben, a tőzsdei nyitvatartás alatt bármikor megvásárolhatják és eladhatják őket. Ez a tőzsdén kereskedett alapok egyik legfontosabb előnye a hagyományos befektetési alapokhoz képest, amelyek csak a kereskedési nap végén rendelkezésre álló árfolyamon kereskedhetők.
Az ETF-ek árfolyama a piaci kereslet-kínálat alapján folyamatosan változik, ezért a befektetők számára fontos figyelni a piacra és az alap árfolyamára. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan működik az ETF-ek kereskedése lépésről lépésre:
- Az ETF alapvető működési elve: nyílt végű struktúra
Az ETF-ek úgynevezett „nyílt végű” alapok, ami azt jelenti, hogy az alap menedzsmentje a piaci kereslet alapján új részvényeket bocsáthat ki, vagy visszaválthatja azokat. Amikor egy befektető ETF-et vásárol, valójában az adott alap egy részvényét szerzi meg, amely az alapban lévő eszközök egy bizonyos arányú tulajdonlását jelenti.
A nyílt végű struktúrának köszönhetően az ETF-ek szinte korlátlan számú részvényt tudnak kibocsátani, így az alap mérete folyamatosan változhat, ahogyan új befektetők csatlakoznak vagy kilépnek. Ez az elv hozzájárul ahhoz, hogy az ETF árfolyama szorosan kövesse a mögöttes eszközök értékét.
- Az elsődleges és másodlagos piacok
Az ETF-ek tőzsdei kereskedése két szinten zajlik: az elsődleges és a másodlagos piacon.
Másodlagos piac
A másodlagos piacon zajlik a befektetők közötti kereskedés, vagyis amikor magánbefektetők vásárolnak és adnak el ETF részvényeket a tőzsdén keresztül. Ez hasonló a részvények kereskedéséhez, ahol a tőzsde biztosítja a likviditást és a transzparens árazást. A befektetők a kereskedési nap folyamán bármikor megvehetik vagy eladhatják az ETF-eket, és az árfolyam az aktuális piaci kereslet és kínálat alapján alakul.
- Az árjegyzők szerepe
Az ETF-ek esetében az árjegyzők (market makers) kulcsszerepet játszanak abban, hogy az ETF részvények árfolyama szorosan kövesse a mögöttes eszközök értékét (az ún. nettó eszközértéket, angolul NAV – Net Asset Value). Az árjegyzők a másodlagos piacon biztosítják a folyamatos likviditást, azáltal hogy folyamatosan vételi és eladási ajánlatokat tesznek. Ha az ETF árfolyama jelentősen eltérne a NAV-tól, az árjegyzők kihasználnák az arbitrázs lehetőséget, amely visszahúzná az ETF árát a valós értékhez.
- Kereskedési díjak és költségek
Az ETF-ek tőzsdei kereskedésével kapcsolatban többféle költséget és díjat kell figyelembe venni:
- Brókeri díjak: Az ETF-ek vásárlásához és eladásához brókeri szolgáltatás szükséges, amely díjat számít fel a tranzakciókért. Ezek a díjak brókercégtől függően változhatnak.
- Kereskedési spread: A vételi és eladási ár közötti különbség (spread) az ETF-ek esetében is jelen van. A szűk spread alacsonyabb költséget jelent a befektetőknek, míg a széles spread növeli a kereskedés költségeit.
- TER (Total Expense Ratio): Az ETF-ek éves költségmutatója, amely tartalmazza az alap kezelésének költségeit. Az alacsony TER előnyös a hosszú távú befektetők számára, mert csökkenti a befektetés teljes költségét.
- Az ETF-ek likviditása
Az ETF-ek egyik fő előnye a likviditás. A likviditás azt jelenti, hogy milyen könnyen lehet megvásárolni vagy eladni egy eszközt a piacon anélkül, hogy az árfolyam jelentősen változna. Az ETF-ek esetében a likviditás két forrásból ered:
- Másodlagos piaci likviditás: Ez az ETF-ek napi kereskedéséből származik a tőzsdén. Ha egy ETF-ben nagy a forgalom, az alacsonyabb spreadeket és gyorsabb tranzakciókat eredményez.
- Mögöttes eszközök likviditása: Az ETF likviditását befolyásolja, hogy milyen könnyen lehet a mögöttes eszközöket (például részvényeket) megvásárolni vagy eladni a piacon. Ha a mögöttes eszközök likvidek, az ETF is könnyebben kereskedhető.
- Az ETF-ek piaci volatilitása és árfolyama
Az ETF-ek árfolyama a piaci kereslet és kínálat alapján folyamatosan változik, ezért a befektetőknek figyelniük kell a piaci ingadozásokra (volatilitás). A volatilitás mértéke függ az ETF mögöttes eszközeinek típusától. Például egy részvényalapú ETF volatilitása általában magasabb, mint egy kötvényalapú ETF-é, mivel a részvénypiacok általában érzékenyebbek a gazdasági eseményekre és a piaci hangulatra.
Az ETF-ek árfolyamának volatilitása tehát nagyban függ attól, hogy milyen típusú eszközöket követ az alap. Egy Nasdaq 100-at követő ETF valószínűleg nagyobb árfolyam-ingadozásokat mutat majd, mint egy olyan ETF, amely államkötvényekből áll. Ennek megfelelően a befektetőknek mérlegelniük kell a kockázati hajlandóságukat, amikor ETF-ekbe fektetnek.
- Árfolyam és NAV közötti különbség
Az ETF-ek árfolyama a tőzsdén változhat, és időnként eltérhet a mögöttes eszközök összértékétől, amit nettó eszközértéknek (NAV) neveznek. Ideális esetben az ETF árfolyama szorosan követi a NAV-t, de rövid távon az árfolyam és a NAV közötti különbség előfordulhat.
Ezek az eltérések több tényezőnek köszönhetők, például a piaci likviditásnak, az árjegyzők tevékenységének és a piaci hangulatnak. A fent említett árjegyzők azonban folyamatosan dolgoznak azon, hogy kihasználják az esetleges arbitrázs lehetőségeket, ami segít a NAV és az árfolyam közötti eltérések korrigálásában.
- ETF-ek kereskedése: piac típusa és megbízások
Az ETF-ek kereskedése során a befektetők különböző megbízástípusokat használhatnak, hogy minimalizálják a költségeket, és biztosítsák a kívánt árfolyamot. Néhány fontos megbízástípus:
- Piaci megbízás: Ez a leggyakoribb megbízástípus, ahol a befektető azonnal megvásárolja vagy eladja az ETF-et az aktuális piaci árfolyamon. Ennek előnye a gyors végrehajtás, de hátránya, hogy a vételi/eladási árfolyamok közötti spread miatt a tényleges ár eltérhet a befektető által kívánttól.
- Limit megbízás: Ezzel a megbízással a befektető előre meghatározza az árfolyamot, amelyen az ETF-et meg kívánja venni vagy eladni. A megbízás csak akkor kerül végrehajtásra, ha az ár eléri a kívánt szintet. Ez lehetőséget ad arra, hogy a befektető kontrollálja az árfolyamot, de előfordulhat, hogy a megbízás nem teljesül, ha az ár nem éri el a megadott szintet.
- Stop-loss megbízás: Ez a megbízás automatikusan eladja az ETF-et, ha az árfolyam egy bizonyos, előre meghatározott szint alá esik. Ez segít korlátozni a veszteségeket, különösen volatilis piaci környezetben.
- Időzítés és stratégia az ETF-ek kereskedésében
Az ETF-ek tőzsdei kereskedésénél az időzítés fontos szerepet játszik, különösen a volatilis piaci környezetekben. A befektetők különböző stratégiákat alkalmazhatnak az időzítés javítására és a nyereség maximalizálására.
- Buy-and-hold stratégia: Ez a hosszú távú befektetők által gyakran alkalmazott stratégia, ahol a befektetők ETF-eket vásárolnak, és azokat hosszabb ideig tartják, a piaci ingadozások ellenére. Ez a stratégia az ETF-ek passzív követési mechanizmusának kihasználására épít.
- Swing trading: Ez a rövid távú befektetési stratégia azon alapul, hogy a befektetők megpróbálják kihasználni a rövid távú árfolyam-ingadozásokat. Az ETF-ek napi kereskedhetősége kiváló eszközt nyújt a swing traderek számára, akik a piac mozgásaira gyorsan reagálhatnak.
- Dollárköltség-átlagolás (DCA): Ez egy olyan stratégia, amely során a befektetők rendszeresen (például havonta) azonos összegű pénzt fektetnek ETF-ekbe, függetlenül a piaci feltételektől. Ezzel a módszerrel átlagosan alacsonyabb áron lehet vásárolni, mivel a rendszeres vásárlások révén a magas és alacsony árfolyamok kiegyenlítődnek.
- Az ETF-ek kereskedése globálisan
Az ETF-ek világszerte különböző tőzsdéken forognak. Európában az ETF-ek népszerűsége az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt, és olyan nagy tőzsdéken is elérhetők, mint a londoni, frankfurti vagy amszterdami tőzsde. Magyarországon is egyre több brókercég kínál ETF-eket, amelyeket külföldi piacokon keresztül lehet megvásárolni és eladni.
Az Egyesült Államokban találhatók a világ legnagyobb ETF-piacai, ahol az S&P 500, Nasdaq 100, valamint számos más piaci index követő alap forog. Az amerikai ETF-piac dominanciáját az alacsony költségek és a széles választék is támogatja.
- Adózás és jogszabályi környezet
Az ETF-ek kereskedésének adózási kérdései országonként eltérőek lehetnek. Magyarországon például a befektetési alapokhoz és értékpapírokhoz hasonlóan az ETF-ek kereskedelme is adóköteles. A nyereség után 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetni, amelyet a befektetőknek be kell vallaniuk és megfizetniük. Az adózás pontos részleteiről és a jogszabályokról mindig érdemes konzultálni egy adószakértővel vagy pénzügyi tanácsadóval.
- Az ETF-ek jövője
Az ETF-ek piacának növekedése nem látszik lassulni. Az alacsony költségek, a könnyű hozzáférhetőség és a diverzifikáció miatt egyre több befektető választja ezt az eszközt a hosszú távú vagyonépítésre. Az ESG (Environmental, Social, Governance) alapú ETF-ek, valamint a tematikus ETF-ek, például a technológiai szektorra vagy a megújuló energiákra fókuszáló alapok szintén egyre népszerűbbek.
A jövőben várhatóan még több innovatív ETF jelenik meg, amelyek lehetővé teszik, hogy a befektetők még specifikusabb piacokat és stratégiákat célozzanak meg.
Összefoglalás
Az ETF-ek tőzsdei kereskedése egy rendkívül hatékony és sokoldalú módja a befektetéseknek. Az ETF-ek rugalmasságot, átláthatóságot és alacsony költségeket kínálnak, miközben széles körű diverzifikációra adnak lehetőséget. A tőzsdén való kereskedés során fontos megérteni az ETF-ek működési mechanizmusát, a kereskedési stratégiákat, valamint a költségeket és a likviditást befolyásoló tényezőket.
Az ETF-ek tehát ideális eszközök lehetnek mind a kezdő, mind a tapasztalt befektetők számára, akik egyszerű és költséghatékony módon szeretnének hozzáférni a globális piacokhoz.
Tetszett a cikk? Szeretnél még több hasonló tartalmat olvasni?
Szeretnéd tovább mélyíteni a tudásod az ETF-ek és a vagyonépítés világában?
Netán csatlakoznál a fiatal befektetők közé, akik a kezükbe akarják venni a pénzügyiek feletti kontrollt?
Akkor ne habozz! Iratkozz fel a hírlevelünkre és tovább mélyítjük a tudásod!
Leave A Comment