Ingatlan vagy ETF Az egyik sokkal költséghatékonyabb mint hinnéd

Ingatlan vagy ETF? Az egyik sokkal költséghatékonyabb, mint hinnéd!

Ha befektetésekről van szó, sokaknak azonnal az ingatlan jut eszébe. Hiszen a „tégla és malter” mindig is biztonságosnak tűnt, és Magyarországon különösen népszerű.

De vajon ez a legjobb választás? Vagy lehet, hogy egy modern befektetési forma, az ETF sokkal költséghatékonyabb, mint gondolnád? Ebben a cikkben részletesen összehasonlítjuk a két lehetőséget, hogy segítsünk neked dönteni.

Miért érdemes befektetni?

A befektetések nem csak a gazdagok kiváltsága. Akár 20-as, 30-as vagy 40-es éveidben jársz, ha most kezdesz el foglalkozni a pénzügyeiddel, hosszú távon jelentős előnyhöz juthatsz.

A cél nem csak a megtakarítás, hanem a pénzed növelése is.

Két népszerű befektetési lehetőség az ingatlan és az ETF (Exchange Traded Fund). De melyik a jobb választás? Nézzük meg közelebbről!

Mi az az ETF?

Az ETF, vagyis Exchange Traded Fund, egy olyan befektetési termék, amely egy adott indexet követ. Például, ha veszel egy S&P 500 ETF-et, akkor gyakorlatilag a világ egyik legnagyobb részvényindexébe fektetsz. Magyarországon főleg UCITS jelölésű ETF-ek elérhetőek, amelyek szigorú európai szabályozás alatt állnak, így biztonságosak.

Az ETF előnyei:

  • Diverzifikáció: Egy ETF-vel akár több száz vagy ezer cégbe fektethetsz.
  • Alacsony költségek: Az éves kezelési díjak (TER) általában 0,1-0,5% között mozognak.

Likviditás: Bármikor eladhatod a tőzsdén, nincs szükség hosszú eladási folyamatra.

  • Kis kezdő tőke: Akár 10.000 Ft-ból is elkezdheted a befektetést.

Példa:

Ha 1 millió Ft-ot fektetsz be egy globális ETF-be, ami évente 7% hozamot hoz, 10 év múlva ez az összeg közel 2 millió Ft-ra nőhet. És ehhez nem kell ingatlanügyekkel bajlódnod!

Miért érdemes ingatlanba fektetni?

Az ingatlanok hagyományosan népszerűek Magyarországon. Egy fizikai érték, amit megérinthetsz, és ami hosszú távon értéknövekedést hozhat. De vajon mindenki számára ez a legjobb választás?

Az ingatlan előnyei:

  • Fizikai érték: Van valami megnyugtató abban, hogy valami kézzelfoghatóba fektetsz.

Bérleti jövedelem: Kiadhatod a lakást vagy házat, ami stabil havi bevételt jelent.

  • Értéknövekedés: Hosszú távon az ingatlanok ára általában emelkedik.

Példa:

Ha veszel egy 30 millió Ft-os lakást Budapesten, és kiadod 100.000 Ft/hó bérleti díjért, akkor évi 1,2 millió Ft bevételed lehet. Ehhez hozzájön az ingatlan értéknövekedése is.

Költségek összehasonlítása: ETF vs. Ingatlan

A költségek megértése kulcsfontosságú a befektetéseknél. Nézzük meg, hogyan mérhetőek össze az ETF és az ingatlan költségei!

ETF költségei:

  • Kezdő tőke: Akár 10.000 Ft-ból is lehet kezdeni.
  • Éves kezelési költség (TER): 0,1-0,5% között mozog.
  • Tranzakciós díjak: Alacsony, főleg brókercégek díjai.

Ingatlan költségei:

  • Kezdő tőke: Több millió Ft (pl. budapesti lakás 30-50 millió Ft).
  • Jelzálog hitel költségei: Kamatok, banki díjak.
  • Ingatlanadó, közös költség, karbantartás, biztosítás: Évente több százezer Ft.

Költségek összehasonlítása

Költségtípus

ETF

Ingatlan

Kezdő tőke

10.000 Ft+

30-50 millió Ft+

Éves költségek

0,1-0,5%

1-3% (ingatlan értékéből)

Likviditás

Azonnali

Hónapokig tartó folyamat

Tranzakciós díjak

Alacsony

Magas (pl. illeték, közvetítői díj)

💡Tudtad? Az ETF-ek nemcsak a tőzsdén való kereskedéshez, hanem a nyugdíjmegtakarításokhoz is kiválóan alkalmazhatók. Fedezd fel, hogyan építheted fel a pénzügyi jövődet ETF-ekkel! ➡️ "A legrosszabb döntés, amit a nyugdíjmegtakarításnál hozhatsz – és hogyan javíts rajta?"

Hozamok összehasonlítása

ETF hozamok:

  • Történelmi hozamok: 7-10% évente (pl. S&P 500 hosszú távon).
  • Példa: 1 millió Ft befektetése 10 év alatt ~2 millió Ft lehet (7% hozammal számolva).

Ingatlan hozamok:

  • Bérleti jövedelem: 4-6% évente (a vételár százalékában).
  • Értéknövekedés: átlagosan 3-5% évente.
  • Példa: 30 millió Ft-os lakás bérleti jövedelme ~1,5 millió Ft/év, de ehhez hozzájön az értéknövekedés.

Kockázatok összehasonlítása

ETF kockázatai:

  • Piaci ingadozások: rövid távon volatilis lehet.
  • Globális gazdasági változások hatása.

Ingatlan kockázatai:

  • Piaci helyzet: ingatlanárak ingadozása, bérlő hiánya.
  • Karbantartási költségek: váratlan kiadások (pl. vízvezeték javítás).

Likviditási kockázat: nehéz és lassú eladni.

Miért lehet az ETF költséghatékonyabb?

  • Alacsony kezdő tőkeigény: Kevesebb pénzből is lehet elkezdeni.
  • Nincs rejtett költség: Az ETF költségei átláthatóak.
  • Likviditás: Bármikor eladható, nincs hosszú eladási folyamat.
  • Diverzifikáció: Egy ETF-vel több száz vagy ezer cégbe fektethet az ember.

Mikor érdemes inkább ingatlanba fektetni?

  • Ha van elegendő tőkéd és szeretnél fizikai értéket birtokolni.
  • Ha hosszú távon tervezel és nem aggódsz a likviditás miatt.
  • Ha szereted a kézzelfogható befektetéseket és nem félsz a karbantartási költségektől.

Gyakori tévhitek lebontása

  • Tévhit: Az ETF csak nagy tőkével jövedelmező.
    • Valóság: kis összeggel is lehet kezdeni, és a kamatos kamat miatt hosszú távon jelentős hozamot érhet el az ember.
  • Tévhit: Az ingatlan mindig biztonságos befektetés.

Valóság: az ingatlanok értéke is ingadozhat, és a karbantartási költségek jelentősek lehetnek.

További példák és esettanulmányok

Példa 1: Kis tőkével kezdő befektető

Kati, egy 25 éves pályakezdő, szeretne elkezdeni befektetni, de nincs nagy tőkéje. 100.000 Ft-ot szeretne befektetni. Ha ezt az összeget ETF-be fekteti, akkor évi 7% hozammal számolva 10 év múlva közel 200.000 Ft-ja lehet. Ha ezt az összeget ingatlanba szeretné fektetni, akkor nem tudna belőle ingatlant vásárolni, mivel a kezdő tőke nem lenne elég.

Példa 2: Középkorú befektető

Péter, egy 40 éves mérnök, örökölt 20 millió Ft-ot. Ha ezt az összeget ETF-be fekteti, akkor évi 7% hozammal számolva 10 év múlva közel 40 millió Ft-ja lehet. Ha ezt az összeget ingatlanba fekteti, akkor vásárolhat egy lakást Budapesten, amit kiadhat havi 100.000 Ft-ért. Évi 1,2 millió Ft bevétellel és az ingatlan értéknövekedésével számolva 10 év múlva az ingatlan értéke közel 30 millió Ft-ra nőhet, plusz a bérleti jövedelem.

Példa 3: Hosszú távú befektető

Zsófi, egy 30 éves tanár, szeretne hosszú távon befektetni. 500.000 Ft-ot szeretne befektetni ETF-be, és havonta 50.000 Ft-ot szeretne tovább befektetni.

20 év múlva, évi 7% hozammal számolva, a befektetett összeg közel 30 millió Ft-ra nőhet.

Ha ezt az összeget ingatlanba fektetné, akkor nem tudna havonta új ingatlanokat vásárolni, és a karbantartási költségek is jelentősek lennének.

Záró gondolatok: Te melyiket választanád?

Az ETF költséghatékonyabb, likvidebb és kevesebb erőfeszítést igényel, míg az ingatlan fizikai értéket képvisel, de magasabb költségekkel és kockázatokkal jár. A korosztálytól függetlenül érdemes diverzifikálni – lehetőség szerint mindkét befektetési formát megfontolni. Kezdd el a befektetéseket már ma, akár kis összeggel is!

💡Tudtad? „Ha érdekelnek az ETF-ek, és szeretnél még többet megtudni róluk, ezt a cikket is ajánlom neked: Gazdasági válság 2.0? A múltból tanulva, mit várhatunk most?

Tetszett a cikk? Szeretnél még több hasonló tartalmat olvasni?

Szeretnéd tovább mélyíteni a tudásod az ETF-ek és a vagyonépítés világában?

Netán csatlakoznál a fiatal befektetők közé, akik a kezükbe akarják venni a pénzügyiek feletti kontrollt?

Akkor ne habozz! Iratkozz fel a hírlevelünkre és tovább mélyítjük a tudásod!

Wealthy

a szerző
Fontos figyelmeztetés! A cikkben található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek befektetési tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy befektetési döntést támogató szolgáltatásnak. A bemutatott vélemények és álláspontok a szerző személyes meglátásait tükrözik, és nem garantálnak jövőbeli eredményeket. Befektetési döntés előtt mérlegeld pénzügyi helyzetedet, céljaidat, és konzultálj egy pénzügyi szakértővel.

Leave A Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *